Automata locsolórendszer
Ha valaki gyönyörű zöld gyepet szeretne nem lepődik meg azon, hogy ehhez nagy mennyiségű vízre van szüksége. Vannak különböző locsolási módok és eszközök, mindenki maga döntse el, hogy számára melyik a legkényelmesebb. Cikkünk az automata öntözőrendszert mutatja be, hiszen ez nem csak a legkényelmesebb módja az öntözésnek, hanem egyben a legvíztakarékosabb megoldás is, mely pár éven belül visszahozhatja a befektetett összeget.
Felmérés és tervezés
Az automata öntözőrendszerek telepítése minden esetben a helyszíni felméréssel kezdődik. A cég, melyet megbízunk az öntözőrendszerünk kiépítésére ellátogat a kertünkbe, előszőr felméri a területet és méretarányos rajzot készít róla, majd a jelenlegi és tervezett növények elhelyezkedését is figyelembe véve megtervezi a rendszert. Egy jól működő automata öntözőberendezés kialakítása a helyes felmérésen múlik, vagyis azon, hogy a kertben az eltérő vízigényű és öntözési technikájú területeket felismerjük és szétválasszuk egymástól. Ezt követően a szórófejek elhelyezkedését tervezik meg úgy, hogy fejtől fejig öntözzenek és az öntözési körök legalább 60%-ban fedjék egymást, hiszen a vízmennyiség eloszlása ekkor lesz a legmegfelelőbb. A szórófejek szórási sugarát is meg kell határozni, mely azért szükséges, mert nagyobb területeken rotoros szórófej, kisebb területeken pedig spray típusú szórófej használandó. Amikor a kert teljes egésze le van fedve az öntözési körívekkel, összekötik a szórófejeket és odavezetik őket a mágnesszelepekhez. Erre azért van szükség, mert a rendelkezésünkre álló víznyomás nem tudja működtetni az összes szórófejet egyszerre, illetve a szórófejek vízkijuttatása nem egyforma. Egy mágnes szelepre mindig azonos típusú szórófejek kerülnek.
Vízforrás meghatározása
A vízforrásból nyerhető tiszta öntözővíz üzemi nyomása és mennyisége is kulcsfontosságú adat az automata öntözőrendszer telepítésénél. Ez lesz az az adat, amivel számolni fog a szakember akkor, amikor a zónákra rátervezi az öntöző elemeket. A vízforrások közül a leggyakrabban a hálózati víz, majd a kútból nyert víz szokott felhasználásra kerülni. Ritkán azonban előfordul, hogy ciszternából (esővízgyűjtő), még ritkábban pedig, hogy valamilyen természetes vízforrásból kell megoldani a vízvételt. A mérésre két módszer létezik, professzionális karakterisztika mérő műszer vagy akár házilag egy nyomásmérő óra és egy csap segítségével is meglehet mérni a kívánt adatokat. Az öntözőrendszereket sokkal gazdaságosabb kútról üzemeltetni és szerencsésebb helyzetben vannak azok, akik a kertjükben rendelkeznek ásott vagy fúrt kúttal. A szivattyús rendszerek esetében némileg egyszerűbb a helyzet mint a vezetékes víznél, hiszen a gyártók megadják a termék jelleggörbéjét, így könnyedén kiszámolhatóak a megfelelő munkapontok.
Beépítés
Az öntözőrendszert nem csak teljes újrafüvesítés esetén lehet telepíteni, hanem meglévő jó minőségű pázsit esetén is megoldható. A kiépítés természetesen földmunkával is jár, erre mindenképpen készüljünk fel, azonban a végeredmény megéri a pár napos kellemetlenséget. Alapvetően az határozza meg a telepítés technikáját, hogy az adott kert milyen készenléti állapotban van. Másképpen kell hozzálátni akkor, ha a kert már évek óta elkészült, de még akkor is, ha egy éppen elkészült kertbe kell telepíteni utólagosan. A vízforrástól a mágnesszelepekig egy nagyobb keresztmetszetű csővel juttatják el a vizet.
Az esőérzékelőt olyan helyre helyezik el a szakemberek, ahol ki van téve csapadéknak, de nem éri az öntözőrendszer által kibocsátott víz. Az öntözőrendszerek rendkívül víztakarékosak, így nagyon pontosan be lehet állítani a felhasznált víz mennyiségét, vagyis vízpazarlás nélkül gazdaságosan fel lehet használni az öntözővizet. Viszonylag karbantartás mentes rendszerről van szó, a fagyok beköszönte előtt ne felejtsük el vízteleníteni a rendszert és ezt követően az első használat előtt a szórófejeket szilikonnal befújni.
Ha kérdése van forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségünk valamelyikén, facebook oldalunkon keresztül, vagy a cikk alatti komment szekcióban.
