Komposztálás

Előkészületek
Az egész folyamat elkezdéséhez két eszköz szükséges. Első lépés a szelektív hulladékgyűjtés, így egy szelektív beltéri kukára lesz szükségünk, valamint egy komposztáló láda beszerzése is kulcsfontosságú. A komposztáló ládát meg tudjuk vásárolni, számtalan megoldásban, színben létezik, de ha valaki elég ügyes házilag is el tudja készíteni. Egy négyfős család számára egy-két 1-1,5 m3-es komposztáló szükséges. Fontos, hogy félárnyékos és sík területet válasszunk a komposztáló számára. A komposztálóba került anyag szellőzését is biztosítani kell, így a komposztládánk aljára érdemes faágakat rakni, illetve nagyon fontos, hogy magának a komposztáló edénynek is legyen szellőzése.

A komposztálás folyamata
A komposztálónk megfelelő nedvességtartlama kulcsfontosságú, ha nagyon száraz nem indulnak be a folyamatok, ha pedig túl nedves elkezd rohadni és nem a megfelelő komposztanyag fog kialakulni. E miatt időnként ellenőrizni szükséges a nedvességtartalmat, ha túl száraznak találjuk egy kis vizet adhatunk hozzá, ha pedig túl nedves akkor szárazabb anyagokat érdemes bele tenni pl.: fű, faágak, levél. Kétszer annyi mennyiségű szárazabb alapanyag kerüljön a komposztálóba, mint amit hozzáadunk konyhai maradékokból. Attól nem kell félni, hogy a komposztáló bebüdösödik. A növényi lebomlás nem jár szaggal, így ha nem teszünk bele olyan anyagokat amik elkezdenek rohadni nem lesz kellemetlen szagú a komposztáló. Egy valami fordulhat elő, hogy megjelennek a muslicák a komposzt körül, ez azt jelenti, hogy túl sok magas cukortartalmú gyümölcsmaradék került bele. Ekkor érdemes egy kevés száraz alapanyagot beletenni mely felszívja a keletkezett gyümölcscukrot, így a muslicák is eltűnnek. 

Mit komposztálhatunk?
Fontos, hogy miket lehet komposztálni és miket nem. Jó komposzt alapanyag a kikapált, kihúzott gyomok, a lekaszált fű, kávézacc, teafű, apróra tört tojáshéj, lomb, avar, ágnyesedék, gyümölcs és zöldség maradék, virágok, fűrészpor, fahamu. Természetesen minden szerves anyagot lehet komposztálni, de sok anyag lassan bomlik, mások bomlásuk során kellemetlen szagot adnak vagy a jó humusz kialakulását gátolják. Fontos, hogy ne kerüljön bele nagy gally, faág, záptojás, sült konyhai maradék, olaj, zsír, csont, háztartási szemét, vegyszer, gyógyszer, állati tetem, karácsonyfa maradék, üveg-, fém- műanyag- és papírhulladék, porzsák tartalma, széntüzelésű kályhák salakja; és csak kevés diófa, vadgesztenye és tűlevelűek levele. Ezen agyagokkal érdemes vigyázni, főleg ha olyan környéken van a komposztáló ahol rágcsálók könnyen megközelíthetik mert pl. a tojás szaga vonzza őket, így állati eredetű alapanyagok és a főtt ételek nem kerülhetnek bele a komposztba!

Felhasználás
Érdemes hetente egyszer átkeverni, hogy az újonnan belekerült anyagok is el tudjanak indulni a lebomlási folyamat útján. Hozzávetőlegesen 3 hónap alatt friss komposzt keletkezik, és kb. 12 hónapot kell várni ahhoz, hogy érett komposztot kapjunk. A friss komposzt még nem teljesen stabil, átalakult, ezért a növények gyökérzetére, növekedésére káros anyagokat tartalmazhat. Az érett komposzt sötét, feketés barna, könnyen morzsálódik, tavaszi eső áztatta földre emlékeztető illatú. Befejezéskor az anyagot át kell rostálni, és a fennmaradó részeket visszatenni a komposztálóba. A komposztot fel lehet használni, ültetéskor növények alá kerülő földhöz lehet keverni, lakásokban virágcserepekbe, balkonládákba rakhatjuk, zöldség- és virágágyások, szőlők, gyümölcsösök termékenységét segíthetjük elő, illetve a kertben kitűnő a föld javításához. 

Keressen bennünket bizalommal!

Ha kérdése van forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségünk valamelyikén, facebook oldalunkon keresztül, vagy a cikk alatti komment szekcióban.